Identity area
Type of entity
Person
Authorized form of name
Antal Fleischer
Parallel form(s) of name
Standardized form(s) of name according to other rules
Other form(s) of name
Identifiers for corporate bodies
Description area
Dates of existence
1845-1877
History
Places
Place of birth - , Place of death -
Legal status
Functions, occupations and activities
Mandates/sources of authority
Internal structures/genealogy
General context
Relationships area
Access points area
Subject access points
Place access points
Occupations
Control area
Authority record identifier
Institution identifier
Rules and/or conventions used
Status
Draft
Level of detail
Minimal
Dates of creation, revision and deletion
Geni - https://www.geni.com
Language(s)
Script(s)
Sources
{geni:about_me} Fleischer Antal (Kecskemét, 1845. július 19. – Kolozsvár, 1877. november 28.) magyar vegyész, egyetemi tanár.
Fleischer Bernát kereskedő fia volt. Középiskolai tanulmányait a kecskeméti református főgimnáziumban végezte. Gyógyszerész akart lenni, ezért atyja Gallé Emil gyógyszerészhez adta Kecskemétre, hol két évet mint gyakornok és egyet mint segéd töltött; 18 éves korában Budapestre jött a Fauser-féle gyógyszertárba, ahonnan Steierbe ment a Brittinger-féle gyógyszertárba, ahol egy évet és tiz napot töltött. 1865–1866-ban a bécsi egyetemen végezte a gyógyszerészi kurzust, mire provisornak hívták meg Mosonyba, hol a megyei főorvos hivatalos átiratban felhívta őt gyógyszerészi oklevelének és keresztlevelének előmutatására. Ennek megtörténte után a főorvostól magánlevelet kapott, melynek következtében oda hagyta Mosony városát és szülőihez tért vissza. Az a törvény, amely a zsidó származásúak a gyógyszerészi tevékenységét megtiltotta, ekkor még hatályban volt. Ezen akadály az önérzetes ifjút mélyen sértette s életében valóságos fordulóponttá vált. Régi hajlamát követve, a kémiának szakszerű beható tanulmányozását a budapesti egyetemen Than Károly egyetemi tanár vegytani intézetében kezdte meg, a hol 1867–1868. tanévben a gyógyszerészi doktori szigorlatra készült és ennek sikeres letevése után, 1868–1872-ig mint segédtanár működött és rendes tanársegédi teendőin kívül önálló tudományos vizsgálatokkal is foglalkozott, melyeknek eredményeit a Magyar Tudományos Akadémiában, valamint külföldi szaklapokban közölte. Ennek elismeréséül az uralkodó 1872-ben a kolozsvári tudományos egyetem felállítása alkalmával a vegytani tanszék rendes tanárává nevezte ki. Az ottani intézet berendezésére s felszerelésére szükséges intézkedéseket megtéve, a közoktatási minisztertől az 1872–1873. tanévre szabadságot nyert a külföldi kémiai laboratóriumok megszemlélésére. Ezen idejének legnagyobb részét a bonni egyetem újonnan felépített és berendezett kémiai laboratóriumában töltötte. Tanulmányi útjáról visszatérve, teljes erővel és fiatal hévvel hozzálátott tanári teendőihez; naponként reggeltől délig és délután késő estig a laboratóriumban volt. 1874-ben a kolozsvári egyetem gyógyszerész-hallgatóinak egylete állandó tiszteletbeli elnökévé, 1875. május 10-én pedig a magyarországi gyógyszerész-egylet tiszteletbeli tagjává választotta. 1877-ben a közoktatásügyi miniszter felszólította az egyetemet, hogy a gyógyszerész-növendékek alaposabb kiképeztetése érdekében javaslatot készítsen; ezen javaslat kidolgozásával Fleischert bízták meg. Rövid öt évi tanári működése alatt számos kémiai fölfedezéssel megörökítette nevét nemcsak a hazai, hanem a külföldi kémiai szakirodalom terén is.
Fleischer volt az első izraelita vallású magyar egyetemi tanár - nem pedig Géber Ede, mint a Zsidó Lexikon írja.