Identificatie
Soort entiteit
Persoon
Geauthoriseerde naam
Antal Fleischer
Parallelle vormen van de naam
Gestandaardiseerde naamvorm(en) volgens andere regels.
Aandere naamsvormen
Identificatiecode voor organisaties
Beschrijving
Bestaansperiode
1845-1877
Geschiedenis
Plaatsen
Place of birth - , Place of death -
Rechtsvorm
Functies, beroepen en activiteiten
Mandaat/bronnen van bevoegdheid
Interne structuren / genealogie
Algemene context
relaties
Access points area
Onderwerp trefwoord
Geografische trefwoorden
Occupations
Beheer
Authority record identifier
Identificatiecode van de instelling
Toegepaste regels en/of conventies
Status
Concept
Niveau van detaillering
Minimaal
Datering van aanmaak, herziening of verwijdering
Geni - https://www.geni.com
Taal (talen)
Schrift(en)
Bronnen
{geni:about_me} Fleischer Antal (Kecskemét, 1845. július 19. – Kolozsvár, 1877. november 28.) magyar vegyész, egyetemi tanár.
Fleischer Bernát kereskedő fia volt. Középiskolai tanulmányait a kecskeméti református főgimnáziumban végezte. Gyógyszerész akart lenni, ezért atyja Gallé Emil gyógyszerészhez adta Kecskemétre, hol két évet mint gyakornok és egyet mint segéd töltött; 18 éves korában Budapestre jött a Fauser-féle gyógyszertárba, ahonnan Steierbe ment a Brittinger-féle gyógyszertárba, ahol egy évet és tiz napot töltött. 1865–1866-ban a bécsi egyetemen végezte a gyógyszerészi kurzust, mire provisornak hívták meg Mosonyba, hol a megyei főorvos hivatalos átiratban felhívta őt gyógyszerészi oklevelének és keresztlevelének előmutatására. Ennek megtörténte után a főorvostól magánlevelet kapott, melynek következtében oda hagyta Mosony városát és szülőihez tért vissza. Az a törvény, amely a zsidó származásúak a gyógyszerészi tevékenységét megtiltotta, ekkor még hatályban volt. Ezen akadály az önérzetes ifjút mélyen sértette s életében valóságos fordulóponttá vált. Régi hajlamát követve, a kémiának szakszerű beható tanulmányozását a budapesti egyetemen Than Károly egyetemi tanár vegytani intézetében kezdte meg, a hol 1867–1868. tanévben a gyógyszerészi doktori szigorlatra készült és ennek sikeres letevése után, 1868–1872-ig mint segédtanár működött és rendes tanársegédi teendőin kívül önálló tudományos vizsgálatokkal is foglalkozott, melyeknek eredményeit a Magyar Tudományos Akadémiában, valamint külföldi szaklapokban közölte. Ennek elismeréséül az uralkodó 1872-ben a kolozsvári tudományos egyetem felállítása alkalmával a vegytani tanszék rendes tanárává nevezte ki. Az ottani intézet berendezésére s felszerelésére szükséges intézkedéseket megtéve, a közoktatási minisztertől az 1872–1873. tanévre szabadságot nyert a külföldi kémiai laboratóriumok megszemlélésére. Ezen idejének legnagyobb részét a bonni egyetem újonnan felépített és berendezett kémiai laboratóriumában töltötte. Tanulmányi útjáról visszatérve, teljes erővel és fiatal hévvel hozzálátott tanári teendőihez; naponként reggeltől délig és délután késő estig a laboratóriumban volt. 1874-ben a kolozsvári egyetem gyógyszerész-hallgatóinak egylete állandó tiszteletbeli elnökévé, 1875. május 10-én pedig a magyarországi gyógyszerész-egylet tiszteletbeli tagjává választotta. 1877-ben a közoktatásügyi miniszter felszólította az egyetemet, hogy a gyógyszerész-növendékek alaposabb kiképeztetése érdekében javaslatot készítsen; ezen javaslat kidolgozásával Fleischert bízták meg. Rövid öt évi tanári működése alatt számos kémiai fölfedezéssel megörökítette nevét nemcsak a hazai, hanem a külföldi kémiai szakirodalom terén is.
Fleischer volt az első izraelita vallású magyar egyetemi tanár - nem pedig Géber Ede, mint a Zsidó Lexikon írja.