Área de identidad
Tipo de entidad
Persona
Forma autorizada del nombre
Antal Fleischer
Forma(s) paralela(s) de nombre
Forma(s) normalizada del nombre, de acuerdo a otras reglas
Otra(s) forma(s) de nombre
Identificadores para instituciones
Área de descripción
Fechas de existencia
1845-1877
Historia
Lugares
Place of birth - , Place of death -
Estatuto jurídico
Funciones, ocupaciones y actividades
Mandatos/fuentes de autoridad
Estructura/genealogía interna
Contexto general
Área de relaciones
Área de puntos de acceso
Puntos de acceso por materia
Puntos de acceso por lugar
Occupations
Área de control
Identificador de registro de autoridad
Identificador de la institución
Reglas y/o convenciones usadas
Estado de elaboración
Borrador
Nivel de detalle
Básico
Fechas de creación, revisión o eliminación
Geni - https://www.geni.com
Idioma(s)
Escritura(s)
Fuentes
{geni:about_me} Fleischer Antal (Kecskemét, 1845. július 19. – Kolozsvár, 1877. november 28.) magyar vegyész, egyetemi tanár.
Fleischer Bernát kereskedő fia volt. Középiskolai tanulmányait a kecskeméti református főgimnáziumban végezte. Gyógyszerész akart lenni, ezért atyja Gallé Emil gyógyszerészhez adta Kecskemétre, hol két évet mint gyakornok és egyet mint segéd töltött; 18 éves korában Budapestre jött a Fauser-féle gyógyszertárba, ahonnan Steierbe ment a Brittinger-féle gyógyszertárba, ahol egy évet és tiz napot töltött. 1865–1866-ban a bécsi egyetemen végezte a gyógyszerészi kurzust, mire provisornak hívták meg Mosonyba, hol a megyei főorvos hivatalos átiratban felhívta őt gyógyszerészi oklevelének és keresztlevelének előmutatására. Ennek megtörténte után a főorvostól magánlevelet kapott, melynek következtében oda hagyta Mosony városát és szülőihez tért vissza. Az a törvény, amely a zsidó származásúak a gyógyszerészi tevékenységét megtiltotta, ekkor még hatályban volt. Ezen akadály az önérzetes ifjút mélyen sértette s életében valóságos fordulóponttá vált. Régi hajlamát követve, a kémiának szakszerű beható tanulmányozását a budapesti egyetemen Than Károly egyetemi tanár vegytani intézetében kezdte meg, a hol 1867–1868. tanévben a gyógyszerészi doktori szigorlatra készült és ennek sikeres letevése után, 1868–1872-ig mint segédtanár működött és rendes tanársegédi teendőin kívül önálló tudományos vizsgálatokkal is foglalkozott, melyeknek eredményeit a Magyar Tudományos Akadémiában, valamint külföldi szaklapokban közölte. Ennek elismeréséül az uralkodó 1872-ben a kolozsvári tudományos egyetem felállítása alkalmával a vegytani tanszék rendes tanárává nevezte ki. Az ottani intézet berendezésére s felszerelésére szükséges intézkedéseket megtéve, a közoktatási minisztertől az 1872–1873. tanévre szabadságot nyert a külföldi kémiai laboratóriumok megszemlélésére. Ezen idejének legnagyobb részét a bonni egyetem újonnan felépített és berendezett kémiai laboratóriumában töltötte. Tanulmányi útjáról visszatérve, teljes erővel és fiatal hévvel hozzálátott tanári teendőihez; naponként reggeltől délig és délután késő estig a laboratóriumban volt. 1874-ben a kolozsvári egyetem gyógyszerész-hallgatóinak egylete állandó tiszteletbeli elnökévé, 1875. május 10-én pedig a magyarországi gyógyszerész-egylet tiszteletbeli tagjává választotta. 1877-ben a közoktatásügyi miniszter felszólította az egyetemet, hogy a gyógyszerész-növendékek alaposabb kiképeztetése érdekében javaslatot készítsen; ezen javaslat kidolgozásával Fleischert bízták meg. Rövid öt évi tanári működése alatt számos kémiai fölfedezéssel megörökítette nevét nemcsak a hazai, hanem a külföldi kémiai szakirodalom terén is.
Fleischer volt az első izraelita vallású magyar egyetemi tanár - nem pedig Géber Ede, mint a Zsidó Lexikon írja.